Asylum - A bolyóngó lélek

Madeleine Roux: Asylum-A bolyongó lélek

Az alapok

A cselekmény egy Daniel Crawford nevű gimnazista köré épül, aki egy öthetes nyári kurzusra indul New Hampshire College-ba. Már a történet elején furcsa érzések töltik el az ódon és a felújítás ellenére is nyomasztónak tűnő épület láttán, mely korábban, míg az iskola meg nem vásárolta azt, Brookline néven egy mentálhigiénés központként működött. Mikor a szobájában az íróasztala fiókjában egy fényképet talál, még inkább nyomasztó érzések kerítik hatalmukba. A fényképen, egy valaki által kisatírozott szemű orvos látható, aki valószínüleg korábban a Brookline-ban dolgozott. Dan nem érti miért, de ismerősnek tűnik számára az orvos arca. Eközben felbukkan Dan szobatársa is Felix, aki megmelíti neki, hogy van egy lezárt iroda az épületben és miután valaki megbuherálta a zárat, kíváncsiságból belopódzott és ott ő is ehhez hasonló képeket talált. Ettől a pillanattól kezdve válik érdekessé és egyben hátborzongatóvá is a könyv. Adott Dan, a főszerpelőnk, aki kissé félénk, visszahúzódó természetű. Hamarosan találkozik Abby-vel, aki pont ellentettje Dan-nek. Valószínüleg, ezért is tetszik meg neki a lány. A harmadik karakter Jordan, akivel Abby a College-ba vezető úton ismerkedik meg. Ők hárman tárják fel az olvasó számára Brookline vérfagyasztó rejtélyeit.

Az őrültség relatív. Attól függ, hogy ki zár be kit, és milyen rácsok mögé.
(Ray Bradbury)

Lesz itt minden ami egy jó horrortól elvárható. Régi fényképek a kezelésekről, naplóbejegyzések, titokzatos halálesetek az épület falain belül. A könyvben valami hihetetlenül jó illusztrációk vannak és remekül helyezték el őket. Csak egy példát említenék. Rögtön a történet elején, mikor olvasod, hogy Dan megtalálja azt a fényképet a dokiról és akarva, akaratlanul is dolgozik a fantáziád, akkor fordítasz egyet és ott van illusztrációként a talált fénykép. Ahogy haladunk előre a történetben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezek a képek. Minden egyes darabka segít jobban átélni szereplőink aktuális érzelmi állapotát. Nem mellesleg az összes kép eredeti felvétel. Igazi betegekről készültek. Az irónő fantasztikus munkát végzett. Nagyon nagy érzéke van a történetvezetéshez. Már-már olyan érzésem volt, mintha nem is könyvet olvasnék, hanem filmet néznék. Folyamatosan rászegezi az olvasó figyelmét a történetre. Szinte letehetetlen a könyv. Talán épp ezért olvastam végig kétszer is,de esélyes, hogy újra nekiállok.

Hamarosan újra találkozunk-Daniel Crawford...

Ez a történet a trilógia első darabja. ( Van isten! Csak már jönne a következő... ) Én már nagyon várom a második kötetet, mivel nagy pangás van az ilyen jól megírt, minőségi horror történetből a young adult műfajban. Igaz, hogy fiataloknak szól, fiatalokról, de a horrorisztikus szál miatt nyugodt szívvel ajánlom bármilyen korosztálynak, aki kedveli a horror történeteket.